A Csángókról

A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Három fő csoportjuk, a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók életformája és hagyománya lényeges különbségeket mutat, amely abból ered, hogy különböző időszakokban és hullámokban vándoroltak ki a történelmi Magyarország területéről, és telepedtek le a Kárpátokon kívül.

Gyimesi csángók

A gyimesi csángók Moldva és Erdély határán élnek, őseik székely és moldvai falvakból vándoroltak ki a XVII. századtól és telepedtek le a Tatros-folyó 30 kilométer hosszú és néhány száz méter széles völgyében. A Gyimesvölgye, amelynek több mint 15 ezer lakója van, három nagyközségből áll: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. A középmagas hegyek, erdők, kaszálók alkotta vidék fekvésénél fogva elszigetelt terület, ahonnan ritkán mozdultak ki a történelem során az itt lakó emberek. A gyimesi családok hagyományosan tavasztól késő őszig a környékbeli hegyekben található esztenaházaikba költöznek, ahol főleg havasi állattartással és tejtermékek készítésével foglalkoznak. Az elmúlt évtizedek sok tekintetben komoly változást hoztak a gyimesi csángók életében, a hagyományos havasi állattenyésztő életforma egyre kevésbé nyújt lehetőséget a gyimesi családoknak a megélhetésre, és a fiatalok egyre gyakrabban keresnek munkát és boldogulást falujuktól távol.

Moldvai csángók

A moldvai csángó magyarok Európában egyedülálló, ősi népcsoportot képviselnek. A romániai Moldva tartományban élő, mintegy 240 ezer fős katolikus népcsoport tagjait összefoglaló néven emlegetik moldvai csángóknak. A moldvai katolikusok nagy valószínűséggel, zömmel magyar származásúnak mondhatók, a magyarul beszélők száma mára közel 60 ezerre tehető. A moldvai magyar etnikum azonban sem történelmi, sem nyelvi-néprajzi szempontból nem nevezhető egységesnek.

A csángók legkorábbi csoportját a Kárpát-medencén kívül maradt magyarok alkotják, de vannak közöttük Erdélyből kitelepített székelyek és más kitelepített vagy kitelepült erdélyi csoportok is. Általánosan elfogadott nézet, hogy a csángók ősei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába, feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzése, védelme volt. A középkori eredetű, nem székely származású moldvai magyarság utódai, az északi csángók Románvásárától északra található Szabófalva és Kelgyest községekben és környezetükben élnek. Az idősebb generációt leszámítva mára a lakosság töredéke beszéli csak a magyar nyelvet itt. A „déli csángók” és a „székelyes csángók” kevésbé asszimilálódtak a románsághoz, mint az északi csángók, így ma a magyar anyanyelvű moldvai katolikusok mintegy 80 százaléka a székelyes réteghez tartozik. A székelyes csángók nyelvjárása a székely nyelvjárással mutat közeli rokonságot, annyi különbséggel, hogy hiányoznak belőle a nyelvújítás utáni szavak, és nagyobb arányban fordulnak elő a román kölcsönzések. A moldvai csángók jogait hosszú ideig korlátozták és korlátozzák ma is, nem tanulhattak, illetve ma sem tanulhatnak bizonyos településeken és nem misézhetnek magyar nyelven. A csángó etnikum létéről a román állam hivatalosan nem vesz tudomást, s mivel a csángóságot teljes egészében románnak tekinti, az álláspont következményeként a legalapvetőbb kisebbségi jogokat sem biztosítja számukra. A csángóság teljes egészében kimaradt a nagy történelmi folyamatokból, amelyek a modern polgári magyar nemzetet megteremtették, így magyar identitásuk sem alakult ki. A csángók önmagukat magyaroknak ritkán nevezik, és leginkább vallásuk különbözteti meg őket a környező ortodox román közegtől. Az elmúlt évtizedekben az asszimiláció rendkívüli mértékben felgyorsult. A csángók évszázados elszigeteltsége mára megszűnt, a falvak immáron szoros összeköttetésbe kerültek a környező román nagy városokkal és kultúrájukkal. A fiatalabb lakosság nagy része román nyelvű közegben nő fel, egymás között a magyar nyelvet szinte már csak töredékében beszéli. A falvakban szinte teljes egészében eltűnt a 16-40 éves korosztály, a tradicionális földművelés és állattenyésztés többé nem jelent vonzó perspektívát a fiatal lakosságnak. A munkaképes korban lévő férfiak túlnyomó többsége romániai nagyvárosokban, illetve külföldi országokban dolgozik, elsősorban Olaszországban, Németországban és Magyarországon. Fizetésükből vagy házakat építenek szülőfalujukban, vagy egyre gyakrabban családostul kiköltöznek a jobb kereseti lehetőséget nyújtó országokba.

Hétfalusi, vagy barcasági csángók

A Brassótól keletre, a Kárpátok lábánál fekvő hét település lakói, a hétfalusi csángók valószínűleg a XI. századtól a Barcaságban megtelepült magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. A hétfalusi csángók magukat magyaroknak mondják. Csángóknak a szomszédos székelyek hívják őket sajátos nyelvjárásuk és szokásaik miatt.

Helyszínek

Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Gyimesi csángók
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Gyimesi csángók
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál
Mindennapi élet a moldvai csángóknál
Ünnepek és hagyományok a moldvai csángóknál

Kapcsolat

Kollányi Péter
info@peterkollanyi.com
+37256938906